Az erről szóló rendelet nem vonatkozik a sürgősségi esetekre, az állapotos nőkre, illetve a rendszeres kezelésre, vizsgálatra, illetve beavatkozásra szoruló (például rákkal, cukorbetegséggel kezelt) betegekre. Az állami kórházakban 12 órás ügyeleteket vezetnek be, és a koronavírusos betegek kezelésére a sürgősségi, illetve intenzív terápiás szakosodású gyakornok orvosokat is mozgósítják.
A katasztrófavédelmi államtitkár közölte: Románia - az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát aktiválva - nemzetközi segítséget kér a koronavírusos betegek kezelésére használt, tocilizumab hatóanyagú gyógyszer beszerzése érdekében, amelyből már csak néhány hétre elegendő készlettel rendelkezik az ország. Azt is mérlegelik, hogy a hordozható (egyéni) oxigéndúsítók számának növelésére is nemzetközi segítséget igényeljenek, így biztosítva a koronavírusos betegek kezelését olyan kórházakban, ahol nincs kiépített oxigénhálózat.
Arafat kifejtette: bár sokan azt kérik, hogy Románia kérjen segítséget olyan országoktól, amelyek át tudják vállalni a koronavírusos betegek kezelését, ez a megoldás legfeljebb a határmenti térségben, egymáshoz közel lévő településeken jöhet számításba. A válságos állapotban lévő fertőzöttek ugyanis nem bírnának ki több órás utat, nem minden oxigénellátási módszer alkalmas arra, hogy a pácienst repülővel vigyék más településre és logisztikai szempontból is lehetetlen lenne naponta ötven beteg külföldi repülőútját megszervezni - magyarázta.
Az államtitkár szerint a páciensek külföldre küldése helyett valószínűbb, hogy külföldi szakszemélyzet romániai kórházakba hívása formájában fognak további segítséget kérni.
Romániában jelenleg több mint 14 ezer fertőzött szorul kórházi ellátásra, az intenzív terápiás részlegeken ápolt súlyos betegek száma hétfőn 1468-ra emelkedett. Az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás elérte azt a terhelést, amely a harmadik hullám tetőzésekor nehezedett rá néhány napig, most viszont még meredeken emelkedik a járványgörbe, hétről hétre több mint másfélszeresére emelkedik a fertőzöttek száma.
A járványügyi szakemberek az egészségügyi rendszerben kialakult válságos helyzetet annak tulajdonítják, hogy a beoltható (12 év feletti) lakosság alig egy harmada volt hajlandó beoltatni magát.
